Magazin

Azok az asztalok, amelyeknek a magasságát állítani lehet, többnyire szakítanak a „négylábúság” hagyományával, hasonlóan az állítható magasságú székekhez. De mivel az asztal felülete jóval nagyobb, mint egy széké, és se statikai, se tartóssági szempontból nem volna célszerű, hogy mindössze egy lába maradjon, így alakultak ki a két lábon álló, széles talplécekkel stabilizált asztalok. Ezek esetében a magasság állítását sokszor úgy alakítják ki, hogy egy pontról lehessen vezérelni (pl. kurblival, vagy elektromosan), abból a célból, hogy ne jelentsen fizikai megterhelést a használó számára és egy ember is meg tudja oldani a feladatot.

Az asztal magassága nagyon fontos szempont a mellette ülő számára, hiszen ha alacsony, akkor fölé kell hajolni, ha magas, óhatatlanul is felhúzzuk a vállunkat. Mindkét esetben óriási megterhelést kap a vállöv és hátgerinc, továbbá a derekunkat sem kíméli a dolog. A helyes asztalmagasság az, ha egyenesen ülve, a vízszintes pozícióban levő alkarjainkat lazán az asztallapra tudjuk fektetni.

Az asztal magasságának hiányosságait – ha számítógépet használunk – kiküszöbölhetjük különféle tartókkal és magasítókkal, amelyekre a laptopot, monitort, billentyűzetet feltehetjük.

Az asztal dőlésszöge elsősorban azok számára fontos, akik szabad kézzel dolgoznak. A rajzoláshoz, műszaki rajzoláshoz stb. gyakran jól jön a döntött asztallap, mert akkor nem kell teljesen fölé hajolni a munkának, ami könnyít a hát terhein és a megvilágítás is jobb lehet. Kisgyermekek számára is gyakran ajánlanak „ferdíthető” asztalokat, hiszen számukra is kényelmesebb ez a rajzolás, írni tanulás során.

Az íróasztalok esetében ritkán merül fel az az elvárás, hogy mobilak legyenek, de ha erre van szükség, fékezhető görgőket szerel(tet)hetünk a lábaikra.

Ha többet szeretnél megtudni a legmodernebb asztalokról, vagy kipróbálnál egy emelhető asztalt, látogass el a www.butorbutik.hu oldalra, vagy gyere el hozzánk személyesen a 1032 BP, Vályog utca 13. szám alá!